Egy vállalkozás működhet úgy éveken keresztül, hogy látszólag nincs semmilyen környezetvédelmi problémája. A hulladékot rendszeresen elszállítják, a termelés zavartalan, hatósági megkeresés nem érkezett, és a szükségesnek gondolt adatszolgáltatások is elkészülnek. De mindez valóban azt jelenti, hogy a vállalkozás minden környezetvédelmi kötelezettségét teljesíti? Nem feltétlenül. A legnagyobb kockázatot sokszor nem az ismert, hanem a fel nem ismert környezetvédelmi kötelezettségek jelentik. Egy környezetvédelmi átvilágítás éppen arra adhat választ, hogy milyen előírások vonatkoznak a vállalkozásra, ezek közül melyeket teljesíti megfelelően, és mely területeken szükséges még intézkedni.
Miért nehéz egy vállalkozás környezetvédelmi kötelezettségeit átlátni?
A környezetvédelem ritkán jelenik meg egy vállalkozás működésében egyetlen, jól elkülöníthető feladatként. Egy gyártó vagy szolgáltató szervezetnél egyszerre merülhetnek fel hulladékgazdálkodási, levegőtisztaság-védelmi, vízvédelmi, zajvédelmi, adatszolgáltatási és engedélyezési kérdések. Ráadásul a vállalkozás működése idővel változik. Új gépet vásárolnak. Új technológiát vezetnek be. Növekszik a termelés. Új alapanyagot kezdenek használni. Átalakítják az elszívórendszert. Új hulladéktípus jelenik meg. Bővül a telephely. A néhány évvel korábban megfelelő környezetvédelmi gyakorlat ezért nem feltétlenül jelenti azt, hogy a vállalkozás ma is minden előírásnak megfelel.
1. Hulladékgazdálkodás – nem elég, hogy elviszik a hulladékot
Az egyik leggyakoribb félreértés, hogy ha a vállalkozás hulladékait rendszeresen elszállítja egy szolgáltató, akkor a hulladékgazdálkodási feladatokat teljesítettnek tekintik. Pedig az elszállítás csak a folyamat egyik része.
Érdemes többek között áttekinteni:
- milyen hulladékok keletkeznek a telephelyen;
- megfelelő-e azok besorolása;
- hogyan történik a gyűjtésük;
- megfelelőek-e a gyűjtőhelyek;
- rendelkezésre állnak-e az előírt nyilvántartások;
- szükséges-e hulladék adatszolgáltatást teljesíteni;
- megfelelő jogosultsággal rendelkező átvevőhöz kerülnek-e a hulladékok.
A hulladék elszállítása önmagában nem váltja ki a hulladéknyilvántartással és az éves adatszolgáltatással kapcsolatos kötelezettségeket.
2. Légszennyező pontforrások – egy elszívóberendezés is felvethet környezetvédelmi kérdéseket
A gyártóvállalkozásoknál különösen fontos megvizsgálni a technológiai elszívásokat. Festés, hegesztés, csiszolás, szárítás, hőkezelés vagy más technológiai folyamat során szennyező anyag kerülhet a levegőbe. Nem elegendő tehát azt megvizsgálni, hogy „van-e kémény”.
Azt kell feltárni, hogy a technológiai folyamat során keletkezik-e légszennyező anyag, hogyan vezetik el azt, illetve kapcsolódik-e ehhez engedélyezési, mérési, nyilvántartási vagy adatszolgáltatási kötelezettség. Továbbá ezek elvégzésre kerülnek-e
3. Környezetvédelmi engedélyek – érvényesek még??
A következő kérdés egyszerűnek tűnik: Milyen környezetvédelmi engedélyekkel rendelkezik jelenleg a vállalkozás?
A gyakorlatban azonban erre nem mindig érkezik gyors válasz. Az engedélyek különböző időpontokban készülhettek, eltérő tevékenységekre vonatkozhatnak, és előfordulhat, hogy a bennük szereplő technológia időközben megváltozott. Ezért nemcsak az engedély meglétét érdemes ellenőrizni, hanem azt is, hogy annak tartalma megfelel-e a jelenlegi működésnek.
4. Környezetvédelmi adatszolgáltatások – minden szükséges bevallás elkészül?
Sok vállalkozásnál az adatszolgáltatásokat évről évre ugyanazon minta alapján készítik el. Ez önmagában azonban még nem biztosítja a megfelelést. Érdemes időnként feltenni a kérdést: Valóban minden olyan adatszolgáltatást teljesítünk, amelyre a jelenlegi tevékenységünk alapján kötelezettek vagyunk? Tapasztalataim alapján még mindig nagyon sok szervezet nem készíti el a az éves hulladék bevallását és az EPR bevallását. Az kötelezettség azonosítása után, több évre visszamenőleg kérik azoknak elkészítését.
Ugyanilyen fontos annak ellenőrzése, hogy az adatszolgáltatás alapjául szolgáló nyilvántartások megfelelőek-e, és az azokban szereplő adatok visszakereshetők-e.
5. Mérések és vizsgálatok – mikor esedékes a következő?
Bizonyos környezetvédelmi kötelezettségek nem évente jelentkeznek. Ez különösen veszélyessé teszi őket. Egy évente ismétlődő feladat könnyebben beépül a vállalkozás működésébe. Egy többéves ciklushoz, engedélyhez vagy konkrét feltételhez kapcsolódó mérés viszont könnyebben feledésbe merülhet. Például a pontforrások mérési kötelezettsége vagy a zajkibocsátás mérése.
Az átvilágítás során ezért célszerű az engedélyekből és határozatokból kigyűjteni a következő időszakban esedékes méréseket és vizsgálatokat is.
6. Mi változott a telephelyen az utolsó engedélyezés óta?
Ez az egyik legfontosabb kérdés, mégis könnyen háttérbe szorul. Egy termelővállalat folyamatosan fejlődik. Ha például új technológia, gépsor, kemence, kazán, festőberendezés, elszívás vagy más környezeti kibocsátással járó berendezés létesült, érdemes megvizsgálni, hogy a változás érintette-e a korábbi környezetvédelmi engedélyeket vagy kötelezettségeket. Gyakran a pontforrás engedélyezés és a vízjogi engedélyezés nem került elvégzésre, de van példa arra is hogy a megfelelő önkormányzati engedélyek nem kerülnek megkérésre. A műszaki beruházás és a környezetvédelmi megfelelés ezért nem választható teljesen külön egymástól.
7. Ki felel a környezetvédelmi feladatokért?
A környezetvédelmi átvilágítás utolsó kérdése nem műszaki, hanem szervezeti: Ki figyeli mindezt?
Ha a válasz az, hogy „valaki a műszaki osztályról”, „a könyvelés intézi”, „az irodavezető szokta megcsinálni”, vagy „az előző kolléga foglalkozott vele”, akkor érdemes pontosabban meghatározni a felelősségi köröket.
A jó környezetvédelmi rendszerben egyértelműen meghatározható:
mit – mikor – milyen adatokból – kinek – milyen módon kell elvégeznie.
Mikor különösen indokolt környezetvédelmi átvilágítást végezni?
Nem csak akkor, amikor már probléma történt. Különösen hasznos lehet például új telephely vagy technológia indításakor, jelentősebb beruházás után, a környezetvédelmi feladatokat végző munkatárs távozásakor, tulajdonosváltáskor, illetve akkor, ha a vállalkozás hosszabb ideje nem vizsgálta felül környezetvédelmi megfelelőségét. Az átvilágítás célja nem egyszerűen a hibák keresése. Sokkal inkább annak megállapítása, hogy hol tart jelenleg a vállalkozás, mi van rendben, és milyen feladatokat kell még elvégezni.
Mi történjen az átvilágítás után?
Egy környezetvédelmi átvilágítás akkor igazán hasznos, ha nem egy hosszú jelentéssel ér véget, amelyet később senki nem használ. A feltárt kötelezettségekből célszerű konkrét feladatlistát készíteni.
Például: Feladat – felelős – határidő – szükséges dokumentum – aktuális státusz.
Így a környezetvédelem egy nehezen átlátható jogszabályi területből irányítható vállalati folyamattá válik.
Ebben lehet szerepe a környezetvédelmi megbízottnak is. A Green Support Kft. által bemutatott környezetvédelmi megbízotti szolgáltatás többek között a kötelezettségek azonosítását, feladatlistába rendezését, nyilvántartások és adatszolgáltatások támogatását, helyszíni bejárásokat, jogszabálykövetést, valamint az engedélyezési és mérési feladatok koordinálását foglalja magában.
Összefoglalás
A környezetvédelmi megfelelésnél az egyik legnagyobb kockázat nem feltétlenül az, amikor egy vállalkozás tud egy problémáról, hanem az, amikor nem tudja, hogy egyáltalán lenne feladata. Ezért érdemes időszakonként rendszerszinten áttekinteni a telephely működését, az engedélyeket, a hulladékgazdálkodást, a levegőtisztaság-védelmi feladatokat, az adatszolgáltatásokat, a méréseket és a vállalaton belüli felelősségeket. A cél egy egyszerű kérdés megválaszolása:
Ha holnap környezetvédelmi szempontból át kellene tekinteni a vállalkozás működését, pontosan tudnánk-e igazolni, hogy mely kötelezettségeink vannak, és hogyan teljesítettük azokat?
Ha erre nem egyértelmű a válasz, érdemes a környezetvédelmi feladatokat rendszerszinten áttekinteni.
